Üdvözlöm a varázslatos Sügérföld honlapjára tévedt látogatót. Engedtessék meg nekem, hogy e színpompás világ lakói között az idegenvezetői szerepet betöltsem. Szerény személyem egyike, a távoli Sügérföld elhívatott, magyarországi képviselôjének, mely felelősségteljes állást 1973 óta töltöm be. Munkaköri feladatom a minél több sügérújdonság behozatalából, tenyésztéséből, és nem utolsósorban azok propagálásából áll. Tehát ennek szellemében kezdjük meg a ?munkát?, néhány szóban ismerkedjünk meg Sügérfölddel és lakóival.

Hol is található ez a bizonyos egzotikus ország? Hát, mindenhol, ahol a sügér-lakói megélhetést találnak. De akkor felvetődik egy másik kérdés: "kik" is ezek a lakók? Természetesen halak, méghozzá zömmel olyan méretű, a Cichlidae családba tartozó díszhalak, melyek akváriumban is tarthatók. A jobb megértés kedvéért bemutatom a Cichlidae család elhelyezkedését a halrendszerben:
Osteichthyes (Csontoshalak) osztálya
Neopterygii (Újúszósok) alosztálya
Percomorphi (Sügér alakúak) rendje
Percoidea (Sügérszerűek) alrendje
Cichlidae (Bölcsőszájú halfélék) családja

Tehát Sügérföld lakói a bölcsőszájú halfélék családjába tartozó halak - vagyis egyszerűen, ahogy mi nevezzük: a sügerek. Itt felvetődhet a kérdés - joggal - hát a többi sügérrel, melyek nem a Cichlidae családba tartoznak mi a helyzet? Természetesen minden szimpátiánk az övék, de azok nem Sügérföld lakói, hiába kapták a magyar keresztségben azok is a sügér nevet. Ennek leginkább az-az oka, hogy szaporodásmódjukban a legtöbbjüknél nem lelhető fel az a nagyszerű dolog, ami a Cichlidae család tagjaiban igen, ami a magyar elnevezésükben is követhető: bölcsőszájú halak, vagyis a család mindegyik fajának minden szaporodó egyede gondoskodik a kikelő ivadékairól. Ellenpéldaként említhetem az indiai üvegsügeret (Chanda ranga), mely a Centropomidae - üvegsügérfélék családjának a faja. Vagy a szintén Indiában élő Nandidae (Nanduszfélék) családjába tartozó kéksügeret a Badis Badis-t. Ugyanezen okból az Észak-Amerikában élő díszsügerek családjának (Centrarchidae) tagjait sem soroljuk az ?igazi? sügerek közé, mint a törpesügeret (Elassoma evergladei), vagy a tőzegsügeret (Enneacanthus chaetodon).

Tehát már odáig eljutottunk, hogy "kik" is Sügérföld lakói, de még nem beszéltem arról, hol is élnek pontosan ezen a szép nagy, gömbölyű Földünkön. Közép-Amerika, Dél-Amerika, Afrika meleg, 22 C alá sohasem hűlő tavai, folyói adnak otthont a bölcsőszájú halaknak. Érdekes módon Ázsiában, ahol az élhetési körülmények ideálisak lennének csupán csak egyetlen nemük él (Etroplus).

Ezek után már csak Sügérföld lakóinak magyarországi helyzetéről mondanék néhány szót. Sajnos a megítélésük felemás, még manapság is, amikor már lényegesen jobban ismerjük eredeti életmódjukat, nagyobb akváriumok divatosabbak, mint pl. a nyolcvanas évekig, és a kereskedők a technikai felszerelések, eleségek legújabb tárházát kínálják a kedves érdeklődőnek. Tehát, felvetődik a kérdés, miért van az, hogy még most is sokan előítélettel viseltetnek ezek iránt a halak iránt? A fejlett szaporodásmódjukban kell keresnünk a megoldást, a szülők ivadéknevelő magatartása a ?ludas?, mely arra irányul, hogy először az ikrák lerakása nyugodt körülmények között zajlódjon le, majd azok megőrzése, a kiúszó ivadék mindenáron való megvédése. Hát ezek azok a tényezôk, melyek sokaknak, akik kis medencébe, kistestű halakkal társítva próbálkoznak sügerek tartásával, magyarul nem a megfelelô közeget biztosítják díszhalaik számára, teszi nem kívánatossá a sügerek tartását. És pont ezek azok a tényezôk, melyek másoknak, akik betartanak néhány játékszabályt, a legnagyszerűbb élményt jelent sügérföld lakóinak akváriumi tartása, sokszínű viselkedés-szaporodásmódjának megfigyelése.

Mik ezek a játékszabályok? A legelső dolog soha sem az akvárium és a halak magvásárlása legyen, hanem egy kis előzetes információszerzés. Ha történetesen betévedünk egy díszhal üzletbe és, ott megtetszik egy hal, tudjunk meg róla minél többet. Mekkorára nő!?, mi a helyigénye?, mivel táplálkozik? Milyen halakkal tartható együtt? Ha sügér a kiválasztott hal, a legfontosabb a minél tágasabb élettér biztosítása, tehát, hacsak nem dél-amerikai, vagy afrikai törpesügerekről van szó a több száz literes tartály a megfelelő. Ez már eleve kissé leapaszthatja pénztárcánkat, pedig még egy biztonságosan működô, nagy teljesítményű szűrőre - mely a halaink oxigénellátását is biztosíthatja - is szükségünk lesz.

Ha már mindent elterveztünk, lehet berendezni az akváriumot, várni néhány napot, hogy a növények, a talaj, a víz és a szűrő "összeérjenek", majd jöhetnek a sügerek.* Amennyiben a halak kiválasztása gondot okoz, felajánlom segítségemet, a Sügérföld honlapon kis fényképekkel egybekötött útmutató által, mely Sügérföld-piliscsabai lerakatán beszerezhetô halállománynak tartási és szaporodási szokásait tartalmazza néhány mondatban.* De természetesen telefonon, vagy e-mail-es kapcsolaton keresztül is bárki rendelkezésére állok. A tenyészetben különben kb. 80 sügérfaj él, melyekből általában 30-40 fajból mindig van kiadó szaporulat. Elsősorban afrikai sügerekről van szó (kiemelten a Tanganyika-tó), és aki Sügérföld eme csodálatos lakóit kedveli, az újdonságokat, különlegességeket keresi, nem fog csalódni. Sajnálattal kell viszont a tisztelt közép- és dél-amerikai sügérkedvelőkkel közölnöm, hogy tenyészetemben nagyon elenyésző számban vannak képviselőik, amit nem a személyes szimpátiám hiánya, hanem a sajnálatos helyhiány okoz.

Lukács László
Piliscsaba, 2003. március

Kérdésekre telefonon, vagy e-mail-ben válaszolok.
A honlapon található fotók mind saját felvételek, további felhasználásuk bármely média fórumon nem megengedett!